Francis Ford Coppola és George Lucas filmjét különleges koncepció alapján forgatták: hősök, szereplők és párbeszéd nélkül. A párbeszédek helyett zenét hallhatunk a film elejétől a végéig, olyan zenét, ami a világ minden tájának muzsikáját magában foglalja. A karakterek helyett pedig dokumentumfilm szerű felvételek rögzítik azokat az eseménysorokat, amelyek az emberiség történelmének és kultúrájának bemutatásához szükséges. A pár évvel ezelőtt nagy sikerrel a mozikban játszott Baraka című film elődjének is tekinthető alkotás méltó módon mutatja be az emberiség egyetemességét.
